S�rk�nyok

Mesebeli �llat, legendabeli sz�rny, hatalmas, denev�rsz�rny�, t�zet ok�d�, pikkelyes gy�knak vagy k�gy�nak k�pzelik el, horgas farokkal. A mitol�gi�ban �s a legt�bb n�p n�pk�lt�szet�ben jelent�s szerepet t�lt be. Alakja, att�l f�gg�en, hogy milyen elk�pzel�sre vezethet� vissza, valamely rettenetet kel t� �s gyakran gonosz hatalom megtestes�t�jek�nt nem mindig �s nem minden n�pn�l azonos; gyakran azonban (�ri�s) k�gy�ra, gy�kra (rep�l� s�rk�nyok) vagy krokodilra eml�keztet. Az ezekb en a l�nyekben val� hit �gy l�tszik, hogy e gigantikus, t�rt�nelem el�tti s�rk�nyszer� h�ll�k �sei fel�l val� legcsek�lyebb ismeret n�lk�l keletkezett. A g�r�g nyel vben a sz�: drakwn -innen sz�rmazik az angol dragon- eredetileg nagy k�gy�ra haszn�latos, �s a mitol�gi�k s�rk�nya, b�rmilyen form�t is vesz fel k�s�bb, alapvet�en k�gy� marad. A k�z�pkori egyh�zaty�k �s humanista zool�gusok le�r�sa �s �br�zol�sa szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonl�t� �llat, hossz� farokkal �s denev�rsz�rnyakkal.

T�nd�rek

A t�nd�rek hossz� haj�, gy�ny�r� n�k, akik k�pesek rep�lni, alakot v�ltani (p�ld�ul hatty�v� vagy forg�sz�ll� v�ltozni). A f�rfiakat elcs�b�tj�k, elragadj�k vagy t�v�tra vezetik. A j� t�nd�rek k�pesek megmenteni a vesz�lyben l�v� embert. T�nd�rorsz�g egy k�pzeletbeli hely, egy n�pmes�kben gyakran megjelen� ut�pia, ahol a t�nd�rek �lnek. A lak�i halhatatlanok �s �r�kk� boldogok. N�h�ny meseh�s olykor ki�rdemli, hogy �t is befogadj�k, rendszerint azzal, hogy feles�g�l veszi a t�nd�rek egyik�t. A t�nd�rek, mint csod�s mitol�giai �s mesei alakok igen n�pes csal�df�t �s szerte�gaz� t�rt�netet tudhatnak maguk�nak. Maga az alak szinte minden n�pn�l megtal�lhat� valamilyen form�ban. Az indiai n�pekt�l az ir�niakon �t a k�naiakig egyar�nt el�fordulnak a hiedelemvil�gokban olyan var�zslatos l�nyek, melyek �rt� vagy j� sz�nd�k�ak, �s a l�tez�s egy magasabb, vagy legal�bbis embert�l k�l�n�ll� r�sz�n foglalnak helyet, ugyanakkor az isteni szf�r�t m�g nem �rik el. Az eur�pai folkl�rban bet�lt�tt hely�k �s megform�l�suk korszakonk�nt v�ltoz�, de n�penk�nt, ha nem is egyforma, az�rt legal�bbis hasonl�. Ennek oka els�sorban t�rt�nelmi, a g�r�g kult�ra r�maiba t�rt�n� �tsziv�rg�s�nak, a r�mai birodalom terjeszked�s�nek, majd a k�z�pkori kereszt�ny egyh�z egys�ges�t� t�rekv�seinek, valamint a renesz�nsz antikvit�s ir�nti tisztelet�nek k�sz�nhet�.

Pegazus

A g�r�g mitosz mes�s �llata, sz�rnyas l�, melyet Poseidon a gorg�k egyik�vel, Meduz�val az Okeanos forr�sain�l nemzett. Hesiodos szerint nyomban sz�let�se ut�n az Olimpusra r�ppent, ahol Zeus sz�m�ra a vill�mokat �s mennyk�veket sz�ll�tja. K�s�bbiekn�l Eos lova, �s mint ilyen, a csillagk�pek egyike. Bellerophontes Poseidont�l aj�nd�kba kapja �s seg�ts�g�vel legy�zi a kimer�t, nemk�l�nben az amazonokat is. A monda Pegazust a muzs�k lov�nak is tekintettek, amennyiben azt hitte, hogy a Helikont, mely a muzs�k �neke felett �rzett gy�ny�r�s�gt�l az �gbe akart emelkedni, patk�ja �t�s�vel a f�ldh�z szegezte, egy�ttal pedig a Hippokrene forr�st a f�ldb�l kicsalta. Az �jabb id�kben a Pegazus a k�lt�k lova, melyen ihletts�g�kben az �g fel� emelkednek, modern mitosz, mely a Bellerophonr�l �s Hippokren�r�l sz�l� mond�knak �sszekever�s�b�l keletkezett.

Zacharias Huntsman : Az �j szava

Az �jszaka h�vott, s �n B�multam minden szav�t,

�nek�be sz�tte Febru�r hav�t, Mes�lte nekem, � milyen v�n...

Izg�ga nemzed�k sorait nevelte,

Agyakat puszt�tott, vagy �ldott,

M�g r�la a sz�nes fest�k lem�llott, S � t�rte,

csak t�rte nevetve,

Hogy �j sz�nre kenj�k az �j b�rsony�t,

Kik m�g alusznak, se lelj�k �lmukat,

�s megfossz�k t�le a l�nyege �rny�t.

Matt v�r�ben megm�rts�k l�bukat.

De kell, hogy sz�less�k �j nemzed�k,

Ki felt�masztja majdan az �j nemzet�t!

***